English / Magyar
Egy jól működő rendszer létrehozásában vagyunk érdekeltek…

A Kútvölgyi Klinika Tömb Rendelőintézetének harmadik emeletén működik a III. Sz. Belgyógyászati Klinika nemzetközi színvonalú Kutatólaboratóriuma. A Laboratórium vezetőjével, Dr. Prohászka Zoltánnal, az MTA Doktorával beszélgettem.

Dr. Prohászka Zoltán

Dr. Prohászka Zoltán

  • Első kérdésem kevésbé tudományos jellegű… a családi nevére vonatkozik. Érdekes és ismert neve van, tudja esetleg az eredetét?
  • Természetesen. Nagyapám cseh származású volt, még a Monarchia hadseregében szolgálva került Magyarországra 1915-ben, és egy hölgy miatt, aki a nagymamám lett, itt is maradt…
  • Az Élet és Tudomány nemrég interjút készített Önnel, ebből tudom és is, hogy a kutatás iránti vonzódása már gyerekkorában kialakult.
  • Ez így igaz, gyermekkori olvasmányaim nagy hatással voltak rám, de az igazi kutatói elköteleződés az egyetemi években történt meg. 1995-ben végeztem orvosként, azonban már korábban elkezdtem dolgozni az OHVII–ben, azaz az Országos Heamotológiai, Vértranszfúziós és Immunológiai Intézetben, mint diákkörös. Ez akkoriban egy nagyon jól felszerelt, szakmailag magas színvonalon működő intézet volt, amelynek a megszüntetése a Bokros-csomag miatt kezdődött meg, de paradox módon a mi laboratóriumunk talán ennek is köszönheti a megszületését…
  • Mire gondol?
  • Füst György professzor úrra gondolok, akinek most a szobájában ülünk…Füst professzorral az OHVII-ben ismerkedtem meg, nála végeztem TDK majd doktori munkám, nagyon sokat köszönhetek neki. Az OHVII-ben megindult leépítések miatt és Romics László hívásának eleget téve, Füst professzor elvállalta a Kutatólaboratórium vezetését a III. Sz. Belgyógyászati Klinikán és életének talán legproduktívabb idejét töltötte-tölti itt…1995-ban kezdtünk a „hegyen”, vagyis a III. Belklinika régi helyén, a Sváb–hegyen, akkor még egy fő asszisztenciával. Ma már 6 állandó posztdoktor munkatárssal, 4 doktorandusszal és 4 asszisztensnővel dolgozunk. A 90-es évek végén évi 3-4 tudományos cikket publikáltunk, ma már évi kb. 20 impakt faktoros, vagyis neves, elismert tudományos lapokban megjelentetett cikkünk van és ezt a számot minden évben „hozzuk”. Azt hiszem a számok jól mutatják az elmúlt 15 év fejlődését….

„...olyan méréseket is végzünk, amelyeket máshol Magyarországon, nem végeznek...”

„...olyan méréseket is végzünk, amelyeket máshol Magyarországon, nem végeznek...”

  • Hogyan tudná laikusok számára is érthető módon összefoglalni a laboratórium tevékenységét?
  • Elsősorban immunológiai és genetikai diagnosztikát és kutatásokat végzünk. Egyrészt diagnosztikai szempontból támogatjuk a Belgyógyászati Klinika és más egyetemi és hazai kórházak betegellátását részben olyan mérésekkel, amelyeket Magyarországon máshol nem végeznek. Másrészt, érbetegségekkel, szívelégtelenséggel és gyulladásos folyamatokkal kapcsolatosan végzünk kutatómunkát, elsősorban klinikai vizsgálatok keretében…
  • Tud nekünk példát mondani?
  • Szakkifejezéssel az un. „komplement diagnosztikáról” van szó, amely még külföldön is friss és gyorsan fejlődő területnek számít. A komplement rendszer az immunrendszer egyik ősi, veleszületett része és a modern immunológiai kutatások kiemelt területe. Egyre több betegségről derül ki, hogy a komplement rendszer szerepet játszik benne.
  • Egy kicsit elkanyarodva a konkrét kutatói tevékenységtől, hogyan látja a laboratórium szerepét az Egyetem életében?
  • Minden energiánkkal és feladatunkkal az Egyetem alaptevékenységét szolgáljuk. A kutatások mellett intenzíven részt veszünk az oktatásban graduális és posztgraduális szinten, valamint a szakorvos képzésben is. Kiemelt területként kezeljük a doktoranduszok és a diákkörös hallgatók képzését. A keresztoktatási megállapodások értelmében a Marosvásárhelyi Egyetemen is oktatunk.
  • És hogyan látja az Egyetem és a Laboratórium kapcsolatát…?
  • Amellett, hogy úgy látom a magyar egészségügy kenyér problémákkal küszködik, úgy érzem, hogy lenne miről konzultálnunk a jövőt illetően. Sajnos konzultáció helyett évi egyszeri
    „tájékoztatással” kell beérnünk az Egyetem helyzetét és stratégiáját illetően. Biztos vagyok benne, hogy lenne mit mondanunk egymásnak, hiszen nemzetközi tapasztalataink, kapcsolatrendszerünk van, látjuk más országok példáit…
  • Mit gondol a Kútvölgyi-ben zajló változásokról?
  • Az irány mindenképpen jó, hogy próbál a Tömb új bevételeket realizálni, új profilt kiépíteni, úgy, hogy közben megőrzi az OEP ellátást is. A kettő viszonya azonban még nem teljesen tisztázott, és az információk hiányából bizonyos feszültség származik. A Kútvölgyi Klinikai Tömb kétségtelen versenyelőnye, hogy a „piaci szolgáltatások” mögött ott állnak a Tömbben működő szervezeti egységek szakorvosai és az ott dolgozók szaktudása.
  • Mint a laboratórium vezetőjének, Önnek és munkatársainak milyen stratégiai céljai vannak?
  • A szakmai elkötelezettségünk és a kutatói-diagnosztikai pályán eltöltött idő alapján a Kutatólaboratórium célja jelenleg a biztonságos működési feltételek megteremtése, megfelelő tudományos pályázati források biztosításával. Ugyanakkor közép- és hosszútávon lehetőséget látunk a diagnosztikai profil fejlesztésére, elsősorban a speciális, molekuláris diagnosztikai eljárások fejlesztésével, beállításával. Ehhez szükséges a megfelelő munkaerő képzése és itthon, „a pályán” tartása, melyben az „alulról építkezés” hívei vagyunk. Igyekszünk a későbbi munkatársainkat az egyetemi, ill. korábbi képzési évek alatt bekapcsolni a munkába, és a tehetséges, jól teljesítő jelölteknek később munkalehetőséget is biztosítani. Talán röviden úgy lehetne összegezni, hogy mindannyian egy jól működő rendszer létrehozásában vagyunk érdekeltek.
  • Köszönöm a beszélgetést!

Az interjút készítette: Léder László.
Az interjúkkal kapcsolatos észrevételeit, kérdéseit kérjük küldje el nekünk a leder.laszlo@prleder.hu e-mail címre.