English / Magyar
Jöhet a Kútvölgyi-modell!

Interjú Dr. Palicz Tamás, a Kútvölgyi Klinikai Tömb orvosigazgatójával és Dr. Szócska Gábor, a Kútvölgyi Klinikai Tömb járóbeteg igazgatójával.

Az Országos Tisztviselői Betegápolási Alap 1939-ben kezdte építtetni és 1944-ben adták át a Kútvölgyi úti kórházát. A háború után Központi Állami Kórházként működött, 1972-ben rendelőintézettel bővítették. 1990 után a Semmelweis Egyetemhez került. 1997-ben, addig külön működő klinikákat költöztetett ide az Egyetem. Az OEP teljesítmény-korlátozása miatt, 2006 óta fejlesztik programszerűen a térítéses szolgáltatásaikat, az állami vezetők eljárásrendjének mintájára.
A Kútvölgyi Premium Egészségközpont és Kórház ma bármely magyar és külföldi állampolgár számára nyitva áll, akár a közfinanszírozotti, akár a magánellátást igénylik.

Beszélgető partnereim Dr. Palicz Tamás, a Kútvölgyi Klinikai Tömb orvosigazgatója és Dr. Szócska Gábor, a Kútvölgyi Klinikai Tömb járóbeteg igazgatója.

palicztamas1

Dr. Palicz Tamás: „…az itteni változások és változtatások erre az intézményre, ebben a környezetben érvényesek…”

  • A napokban jelent meg a Világgazdaság címlapján „Jöhet a Kútvölgyi-modell” címmel részletes írás a Kútvölgyiben zajló példaértékű változásokról. Hogyan foglalnák össze röviden a Kútvölgyi-modell lényegét?
  • Dr. Palicz Tamás

    Elöljáróban annyit hadd mondjunk, hogy a modell elnevezés mindenképpen nagyon hízelgő, azonban egyelőre korántsem szabad modellről beszélni. Talán inkább azt mondhatnánk, hogy vannak olyan elemei az itteni működésnek, amelyek máshol is érvényre juttathatók. Azt mindenképpen fontosnak tartom kiemelni, hogy az itteni változások és változtatások erre az intézményre, ebben a környezetben érvényesek.

  • Dr. Szócska Gábor

    OEP és magánfinanszírozotti, azaz kényelmi szolgáltatásokkal kapcsolt magas szintű egészségügyi ellátást végzünk egy intézményen belül térben és időben elkülönítve. Ez forrásbevonást jelent intézményi szinten és rendszerszinten egyaránt. A páciensek vagy munkáltatóik hajlandóak áldozni a minőségi járóbeteg szolgáltatásért, másrészt a szolgáltatás egyes területeire vállalkozói forrásokat sikerült bevonni. A kényelmi tartalom azt is segíti, hogy a páciensek nem csak a fekvőbeteg szolgáltatásokat tekintik célravezetőnek, mert a szervezés révén így is rövid időn belül válaszok érkeznek az egészségügyi problémáikra. Az OEP mindenkori finanszírozói képessége az OEP szerinti ellátás mennyiségét határozza csak meg, miközben képessé válunk a mindenkori társadalmi igényekhez is alkalmazkodni a szolgáltatások sokféleségében, színvonalában és mennyiségében.
    Véleményem szerint is nagyon megtisztelő a „modell” kifejezés, de azt is el kell mondani, hogy az eddigi eredmények nem úgy születtek, hogy felvázoltunk egy végeredményt és korongon meggyúrtuk mint a fazekas, hanem működési folyamatokat sorra véve, a probléma-gócokat igyekeztünk megoldani sorjában. „Termékvonalanként” tekintettük át a pénzügyi fedezetet, külön kezdtük elemezni az egyes szakmák folyamatait és érdekeltségi rendszerét. Az intézményi érdekeltséggel kezdtük párhuzamba állítani az azzal gyakran teljesen ellentétes egyéni és szakmai szempontokat. Az előjegyzési rendszerrel együtt életre hívtuk az azonnali ellátást igénylő eseteket kiszűrő triage-sorolást. A triage-sorolás, a járóbetegellátásban példaszerű és feloldja a várólisták és az azonnali szükséglet ellentmondását.
    A magasan képzett egyetemi szakemberek munkájához kapcsoltunk kényelmi szolgáltatásokat, hogy átlátható értékajánlattal váljunk piacképes intézményi szolgáltatóvá, majd nagyobb befektetést igénylő fejlesztésekhez magánbefektetői forrást tudtunk bevonni, a közös növekedésben való érdekeltség szerződéses biztosítása révén.

szocskagabor2

Dr. Szócska Gábor: „…mivel növeltük a magánfinanszírozotti bevételeinket, az OEP szolgáltatásainkat is sikerült fejleszteni…”

  • Mikor és hogyan indult útjára a modell? Önálló kezdeményezésről van szó, vagy már máshol működő modellről vették az ötletet?
  • Dr. Palicz Tamás

    Ahogy Gábor is említette, a magánfinanszírozotti piac előzetes feltérképezésével, elemzésével kezdtük a munkát még 2005 őszén. Az elemzés kapcsán vált egyértelművé, hogy olyan lehetőségeink vannak, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez, és a fenyegető forráshiányt már középtávon is rendezhetik.
    Az első tervek, elképzelések 2006-ra születtek meg. Ezekben felvázoltuk, hogy milyen irányba érdemes indulni, és milyen lépéseken keresztül vezethet az út a köz és magánfinanszírozotti szolgáltatások egymás melletti létéhez, és ez hogyan járul hozzá a fenntartáshoz. Koncepciónk egyik fontos eleme, hogy az egészségügyi szolgáltatások spektrumát mindenképpen ki kell terjeszteni, vagyis ahhoz, hogy a szolgáltató is fenntartható legyen, részesülnie kell azokból a külső hasznokból (pl. kereskedelem), amelyek eddig más cégeknél csapódtak le.

  • Dr. Szócska Gábor

    A jelenlegi szerkezet és méretarány más magyar egészségügyi intézményben tudtommal nincs jelen. A kettős finanszírozású működés a brit állami intézményekben (NHS) évtizedek óta működik. Sohasem gondoltuk vonzónak a hosszú várólisták miatt, most sem, de az országos finanszírozási problémák miatt sajnos a helyzet időközben itthon is kiéleződött. Ugye évtizedekkel ezelőtt csak néhány kolléga, a kórházi dzsungel elől menekült ki estére és menekítette ki betegeit egy-egy társasházi rendelőbe, hogy nyugodt körülmények között történjen a beszélgetés. Később magánvállalkozások alakultak a növekvő minőségi igények kielégítésére. A foglalkozásegészségügyi szolgáltatások privatizációja mentén ekkor már magánszolgáltatói iparról lehetett beszélni. Viszont a nagyobb felszereltséget igénylő betegségek ellátását sosem tudták felvállalni. Így került vissza a kihívás a kórházhoz: 2006-ban a TVK miatti pénzhiányhoz hozzávettük a fizetőképes kereslet elvárásait is, és fejlesztésekbe kezdtünk. Ki kell emelni, hogy az OEP szolgáltatásainkat is fejlesztettük a bevételekből, és a napi működés biztosításához is felhasználtuk piaci bevételeinket. Így, mivel növeltük a magánfinanszírozotti bevételeinket, az OEP szolgáltatásainkat is sikerült fejleszteni. Az OEP mennyiségi korlátai sajnos folyamatosan súlyosbodtak, ezért csak ezen a módon tudtunk plusz forrást bevonni a rendszerbe.

  • Hogyan fogadták a Kútvölgyi munkatársai az elindított változásokat?
  • Dr. Palicz Tamás

    Azt hiszem, hogy néhány évvel korábban sokkal nehezebb lett volna megértetni és elfogadtatni a munkatársakkal, hogy ezen az úton el kell indulni. Az elmúlt három évnek talán az a legnagyobb változása, hogy szinte minden kollegánk, akik néhány évvel ezelőtt jelentős ellenérzéssel viseltetettek a magánfinanszírozotti szolgáltatások fejlesztése iránt, mára elismerik, hogy szükség van rá, és a mai forráshiányos helyzetben a munkatársak egzisztenciájának megtartása érdekében ez a lehetséges továbblépés iránya.

  • Dr. Szócska Gábor

    Igyekeztünk a problémákra fókuszálni. Többnyire mindenki értette az egyes változtatások indokoltságát és megfelelősségét, annál is inkább, mert közösen csiszoltuk azokat. Minden kollégának köszönet és elismerés jár a közreműködő támogatásért, amit sajnos a rohanó életben nincs elég időnk kifejezni. Minden, ami megvalósult, az a belső és külső munkatársak közös eredménye, az Egyetem legfelső vezetésének támogatásával.
    Persze arról keveset beszélünk, hogy pontosan milyen egyéni ellenérdekeltségeket hordoz a kórházi belső helyzet. A mai napig zajlik a folyamatos belső egyeztetés, ki milyen jövőképpel tud nyugodtan aludni. Ehhez a végső célt kell magunknak is mindig feleleveníteni: biztos egzisztenciális környezetet kell teremtenünk a szakembereknek, különben az EU-s lehetőségek miatt akár már 5 év múlva is alig lesz magyar orvos, aki anyanyelvünkön gyógyít itthon.

  • Találkoztak-e váratlan, előre nem látható problémával a változások folyamán?
  • Dr. Palicz Tamás

    Problémák folyamatosan jelentkeznek, hiszen nem csak a fejlesztéseket kell összehangolni, hanem a napi működést is biztosítani kell. Ez mindenki részéről kemény munkát és áldozatvállalást igényel, amiért külön köszönet jár.
    A problémák leginkább az egyéni és az intézményi érdekek összehangolása kapcsán jelentkeznek: időt igényel míg a munkatársak megértik, elfogadják, hogy pontosan miről is szól a változás, és az ő életüket ez hogyan befolyásolja.

  • Dr. Szócska Gábor

    Az aulai felújítások után segédeszközboltokat terveztünk. A kereskedőcégek hamar felvették a fonalat – „minden egy helyen, ami kell az egészséghez”. Természetesen kizárólagosságot kértek a saját területükön. Ekkor került elő négy szekrényre való áru a „semmiből”, bezsákolva, hogy elszállítsa a korábbi „szereplő”. Így születtek az első fix és forgalomarányos bérleti díjkomponenst is tartalmazó együttműködéseink, 2007-ben. Másfél év múlva a kistérségi járóbeteg centrumok EU-s fejlesztési pályázataiban már a többség betervezte ezeket az üzleteket az új létesítménybe, ezek nélkül máshol sem tudták elképzelni a fenntarthatóságot. Viszont ők sok-száz-milliós állami-EU támogatást élveztek mindehhez. Mi egy fillért sem.

psz1-225x168

Dr. Palicz Tamás: „…A Kútvölgyi Premium Egészségközpont és Kórház szolgáltatásai folyamatosan bővülnek…”

  • Hol tart pillanatnyilag a modell megvalósítása? Pontosan milyen szolgáltatások érhetők el a modell keretében?
  • Dr. Palicz Tamás

    A Kútvölgyi Premium Egészségközpont és Kórház szolgáltatásai folyamatosan bővülnek. Ebben az évben mindenképpen szeretnénk biztosítani, hogy a széles járóbeteg szolgáltatási paletta mellett sokrétű és népszerű fekvőbeteg magánszolgáltatások is jelen legyenek.

  • Dr. Szócska Gábor

    A teljes járóbeteg-szakrendelői paletta működik, a magánfinanszírozotti értékesítés évről-évre nő. 2009-ben 25%-kal növeltük a bevételünket! OEP általi ellátásra a TVK szerint veszünk fel előjegyzést, a laboratóriumi szolgáltatások teljes körét is beleértve.
    A felújított magánfinanszírozotti fogászat (Kútvölgyi Premium Dental) januárban nyílt meg, a nőgyógyászat (Kútvölgyi Premium Maternity) rendelői márciusban, fekvő részlegük júliusban nyit.
    A nemzetközi trendek hazai adaptálásaként beszélhetünk a Páciens-hotel szerződéseinkről. A korszerű medicina eszközeivel járóbeteg-ellátásban is megoldható szakmai feladatok támogatásaként hívtuk itthon is életre a hálózatot. Nem kell kórházba feküdni a távolabbról érkezőknek sem. Az intézményi vizsgálatok és beavatkozások közti éjszakákat környező hotelekben és panziókban tölthetik jelentős kedvezménnyel.

  • Milyen további fejlesztések várhatóak a Kútvölgyi Klinikai Tömbben?
  • Dr. Palicz Tamás
    A kiemelt fekvőbeteg szolgáltatásaink fejlesztése van napirenden. A házban működik a III. Belgyógyászati Klinika, a II. Sebészeti Klinika és az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika. Nem vitás, hogy szakembereik és intézményi csapatmunkájuk is pótolhatatlan értékek, amit szintén a pénzhiány fojtogat. A közeljövő legnagyobb és legsürgetőbb feladata a „szakambulanciák” tevékenységének és a klinikai fekvőbeteg ellátás bevételeinek értékesítési támogatása. Míg más magánszolgáltatók háttérintézményként támaszkodnak ránk, nálunk az egyetemi háttér biztosítja, hogy a komplex eseteket sem kell továbbirányítanunk.
  • Dr. Szócska Gábor

    Érdemes követni a www.kutvolgyi.hu honlapot, mert reméljük, hogy mielőbb kínálatként lesznek olvashatóak jelenlegi terveink. Bővíteni akarjuk a betegturisztikai palettát. A fogászati ellátásra ideérkező páciensek igényeihez kapcsolódva, más szakmák további fejlesztését célozzuk.

  • Ha modellről beszélünk, egy modell értékét „kiterjeszthetősége” határozza meg. Mit gondolnak, követhető az Önök modellje a hazai egészségügy többi szereplője számára?
  • Dr. Palicz Tamás

    Mint azt az elején is jeleztem: a Kútvölgyiben kialakuló működés és modell a mi kórházunk reakciója a külső környezet változásaihoz. Így természetesen nagyon sok olyan eleme van, amely specifikus, csak itt érvényes, és máshol nem alkalmazható (pl. a portfólió, az elhelyezkedés adta lehetőségek). Azonban számos olyan elem is van, amely általános, rendszer szintű problémákat próbál meg kezelni, pl. a köz és magánfinanszírozotti szolgáltatások összhangba hozása a humánerőforrás megtartása érdekében.

  • Dr. Szócska Gábor

    Folyamatosan a racionális megoldásokat kerestük a problémáinkra. Az országban sok helyen ugyanazok a problémák, feltehetően máshol is megtalálják a hasonló válaszokat. Megítélésünk szerint országos jelentőségű kitörési pont lehet a magyar orvoslás a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetből. Ne a magyar orvos menjen külföldre, hanem a külföldi betegek jöjjenek Magyarországra. Ehhez persze az országos keretfeltételekben is változtatás szükséges és rengeteg munka.

psz2-225x169

Dr. Szócska Gábor: „…Noé bárkáját építjük…”

  • Ön, a beszélgetést megelőzően úgy fogalmazott, hogy „Noé bárkáját építjük…”. Pontosan, mire gondolt?
  • Dr. Szócska Gábor

    Ezzel a hasonlattal már 3-4 éve játszunk. Menet közben kellett rájönnünk, hogy a bibliai történetből egy lényeges momentum hiányzik. Noénak irdatlan sok energiájába kerülhetett, mire beszállásra bírta a teremtményeket. Még a legegyszerűbbnek látszó helyzetek is nagyon nehezek a változtatás-menedzsment oldaláról. Van, aki a vadalmafájához ragaszkodik, van aki a nyájához, van aki a vágyálmaihoz. A hasonlat aktualitását az adja, hogy az egészségügy szempontjából a pénzhiány „önti el és pusztítja” a hazai rendszer gyógyító értékeit. Intézményünk esetében ezeket kell átmentenünk a jövőnek. Az „árvízvédelemhez” persze új folyami szabályozás és gátrendszerek is kellenek.

  • Köszönöm a beszélgetést!

Az interjút készítette: Léder László.
Az interjúkkal kapcsolatos észrevételeit, kérdéseit kérjük küldje el nekünk a leder.laszlo@prleder.hu e-mail címre.