English / Magyar
„Amit most csinálok, jobb annál, amit valaha is gondoltam…”

Beszélgetőpartnerem Dr. Fritúz Gábor, a Kútvölgyi Klinikai Tömb, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának szakorvosa.

Dr. Fritúz Gábor

Dr. Fritúz Gábor

  • Az interjú előtt már beszélgettünk. Annyit elárultál, hogy nem orvos családból származol, és az orvossá válásban szerepet játszott a Karácsonyi időszak…
  • Igen, éppen egy Karácsony környékén döntöttem el, hogy orvos leszek. Amint az nagy döntéseknél lenni szokott, érzelmi alapon hoztam meg ezt a nagy döntést, majd racionálisan megindokoltam, hogy miért pont az orvosi pályát, az orvosi hivatást választottam.
  • Jó döntést hoztál?
  • Már az egyetemi első éveiben éreztem, hogy jó döntés volt, de amit most csinálok, az jobb annál, amit valaha is gondoltam, hogy milyen jó lesz, amit csinálni fogok… Orvosként az akkor Pénzes István professzor úr vezette Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika lett az első munkahelyem, ma is ugyanitt dolgozom.
  • Jó érzés ilyet hallani és leírni! Mi az, amit különösen szeretsz?
  • Szeretem a szakterületemet, aneszteziológia-intenzív terápiás szakorvos vagyok. A jelenlegi klinikaigazgató, Gál János professzor vezetésével 2 éve folyamatban van az egyetemen folyó aneszteziológiai és intenzív terápiás tevékenység egységesítése és központosítása, ami egyben a szervezeti kultúra emelésének, a hatékonyság növelésének is záloga.
    Minden munkatársammal szeretek együttdolgozni, a mi szakmánkban a csapatmunkának különösen fontos szerepe van, én szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy jó munkahelyi csapat része lehetek.
    Mindemellett szeretek mentőzni is: a Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálatának rohamkocsiján minden hónapban egy szolgálatot teljesítek.
    A gyógyítás mellett a napi munkámat meghatározó másik fontos terület az oktatás.
  • Milyen területeken és kiket oktatsz?
  • Nagyon vegyes a célcsoport. Oktatok szakorvosokat, szakvizsga előtt álló orvosokat, orvostanhallgatókat, egészségügyi szakdolgozókat és nem egészségügyi szakembereket, pl. pedagógusokat is. 2009-ben részt vettem az ún. JESz-programban, aminek célja pedagógusok képzése alapszintű újraélesztési készségekre. Most már ők oktatják újraélesztésre a diákjaikat. Az egészségügyi szakdolgozóknak ún. kórházi alapszintű újraélesztési tanfolyamot tartunk. Kitűzött célunk, hogy a Semmelweis Egyetem összes szakdolgozójának lehetősége legyen elvégezni ezt a tanfolyamot. Az Egyetem dolgozóinak ingyenes az oktatáson való részvétel.
  • Ez körülbelül hány szakdolgozót jelent?
  • Az Egyetemnek körülbelül 2100 szakdolgozója van, most tartunk 700-800 résztvevőnél, akik már elvégezték a tanfolyamot. Ez a tanfolyam az Európai Újraélesztési Társaság (ERC) módszertana alapján történik, a Kútvölgyiben már 25 hivatalos, ERC-okleveles oktatónk van. A kollégák, kolléganők minőségi oktatói munkát végeznek, szeretek velük együtt dolgozni.
  • Mennyiben egyedülálló ez a kezdeményezés?
  • Azt kell tudni, hogy Magyarországon – a fejlett világ egyes, magas szervezeti kultúrával rendelkező országaihoz képest – több évtizedes hátrányt kell leküzdeni az újraélesztés oktatásának területén. Ebben országos szinten vezető szerepet játszik a Magyar Resuscitatiós Társaság, a szakdolgozói tanfolyamok tekintetében a Társaság célja az oktatók képzése: ilyen tanfolyamot végeztek az oktatásban szerepet vállaló munkatársaink is. A hazai újraélesztési oktatásban bizonyos intézményeken belül szervezett képzések léteznek, de a mennyiség és a minőségi tekintetében a Kútvölgyi kiemelkedő szerepet játszik. Jellemző, hogy egyre többen jelentkeznek az egyetemen kívüli egészségügyi intézményekben dolgozók is a tanfolyamainkra.
  • Tervezitek-e az oktatás kiterjesztését?
  • Mindenképpen. Dr. Hauser Balázs kollégám vezetésével 2010-ben tervezzük elindítani a kórházi alapszintű csecsemő-gyermek újraélesztés oktatását is, valamint a nemzetközi újraélesztési protokoll 2010-es megújítását követően a már végzett hallgatóink részére 2011-től frissítő kurzusokat fogunk tartani.

Dr. Fritúz Gábor

Dr. Fritúz Gábor

  • Hogyan történik az orvostanhallgatók oktatása?
  • Az utóbbi években ezen a területen is nagyot léptünk előre. Az újraélesztés oktatása 1995-ben vette kezdetét. Az akkor még fakultatív program évről évre egyre népszerűbb lett, szerencsére 3 éve minden orvostanhallgató számára kötelezővé vált. A hallgató az elméleti előadások és az alapkészségeket fejlesztő gyakorlatok után a szituációs-szimulációs gyakorlatok során döntési helyzeteket élhet át, valamint a csapatmunka nagyszerűségét is megtapasztalhatja.
    Egyetemi oktatásunkban alkalmazzuk a Nyugat-Európában évtizedek óta elfogadott ún. PBL, vagyis „Problem Based Learning” módszert is. A módszer lényege, hogy a gyakorlat oldaláról, a megoldandó helyzetekből kiindulva építjük fel az oktatást. Ezt a módszert, Magyarországon, orvos képzésben itt alkalmaztuk először a Kútvölgyi Klinikai Tömb Aktív Képzési Stúdiójában. A PBL-módszerrel én a Svédországban eltöltött gyakorlatomon, még hallgatóként találkoztam, és – látva hatékonyságát -, elhatároztuk, hogy a hazai orvosképzésben is teret kell adni a módszer kínálta lehetőségeknek. A Sürgősségi orvostan – oxyológia tárgy bevezetése erre jó alkalmat teremtett, így éltünk a lehetőséggel. A hallgatói visszajelzések nagyon kedvezőek az ilyen típusú gyakorlatok tekintetében is.
  • Az interjú közben megmutattad nekem az ún. „HiFi-szimulációs gyakorlat” legfontosabb segédeszközét, az intelligens babát. Mit tud ez a baba?
  • A HiFi szó a zenei hifihez hasonlóan a realitáshoz közelítő megjelenést jelenti. A szimulációs babánk egy olyan intelligens készülék, amely képes alapvető életfunkciók hiteles szimulálására, vagyis látható, hallható, érezhető légzése, tapintható pulzusa van, ezen felül képes több fontos tünet és élettani változás élethű szimulálására. A magyarországi egyetemek közül elsőként a Semmelweis Egyetem orvosképzésében sikerült ilyen nagy tudású babát alkalmazni, de természetesen használjuk az eszköz adta lehetőségeket a szakorvos- és szakdolgozó képzésben is. Ezekre a szituációs-szimulációs gyakorlatokra jellemző, hogy az aneszteziológia, intenzív terápia és a sürgősségi orvostan magas időfaktorú döntési helyzeteit, mint például a különféle sokkállapotokat szimuláljuk. A gyakorlatok során a hallgatók a valóságosnak nagyban megfelelő helyzeteket élnek át, ahol aktívan kell helytállniuk, döntést hozniuk és egy sikeres csapat tagjaként dolgozniuk. A szimulációs képzés révén szerzett ismeretek és élmények nagymértékben növelik az egészségügyi oktatás hatékonyságát, ezáltal érhető el, hogy a hallgató a való életbe kikerülve, valós helyzetben szakemberként minél jobban teljesítsen.
  • Hogyan látod a gyógyítás és az oktatás jövőjét a Kútvölgyiben?
  • A Kútvölgyi neve ma is fogalom, és a továbbfejlődésben az oktatás nagy segítséget jelenthet. A Kútvölgyi Klinikai Tömb, az Egyetem klinikáihoz hasonlóan az ellátás legmagasabb szintjét képes megvalósítani. Más kérdés, hogy ehhez szükséges lenne a finanszírozás átalakítása, mert a jelenlegi rendszer nem segíti a progresszív ellátás keretében a speciális egészségügyi esetek megoldását.
  • Említetted a „Szimulációs Központ” tervét is…
  • Igen, folyamatban van a Szimulációs Központunk kialakítása, ami egy univerzális egészségügyi oktatási központ szerepét töltheti be a hazai egészségügyben. Sajnos a válság miatt a fejlesztést ideiglenesen le kellett állítani, pedig meggyőződésem, hogy éppen ez segíthetne a válság tüneteinek az enyhítésében, illetve a válságból való kitörésre, megújulásra is jó megoldási alternatívát kínál egy ilyen rendszerbe szervezett, minőségileg és mennyiségileg is ütőképes oktatási centrum.
  • Végül, áruld el nekünk, hogyan kerül az aneszteziológia-intenzív terápia szakorvosa az ELTE Pszichológia szakára….?
  • Az ELTE-n végzem a PhD-tanulmányaimat, a témám a narkózis hatása alatt alkalmazott szuggesztiók hatásainak vizsgálata, vagyis röviden az altatás alatti ingerfeldolgozás kutatása.
  • Tehát, gyógyítás, oktatás, kutatás?
  • Természetesen, ezek egymástól elválaszthatatlan dolgok. Tekintettel arra, hogy mindegyik önmagában is egész embert kíván, egyszerre, egy időben nem lehet mindegyik területen a maximumot hozni. A lényeget ott látom, hogy mindig meg tudjuk találni azt az egyensúlyt, ahol egyik-másiknak éppen előnyt adunk a harmadikkal szemben, majd természetesen a harmadik kerül előre és így tovább. És még valami: ahhoz, hogy az ember a szakmájában sikeres lehessen, nagy szerepe van a kiegyensúlyozott és harmonikus családi háttérnek.
  • Köszönöm a beszélgetést!

Az interjút készítette: Léder László.
Az interjúkkal kapcsolatos észrevételeit, kérdéseit kérjük küldje el nekünk a leder.laszlo@prleder.hu e-mail címre.