English / Magyar
„Kórházakban nőttem fel…”

Beszélgetőpartnerem Horváthné Veszprémi Gabriella, a Neurológiai Szakrendelés szakasszisztense.

Horváthné Veszprémi Gabriella

Horváthné Veszprémi Gabriella

  • Beszélgetésünk legelején azt mondta, hogy „sűrű volt az előéletem mielőtt a Kútvölgyibe kerültem…”
  • Igen, szó szerint ezt mondtam. Azelőtt, hogy két éve idekerültem, változatos helyeken éltem és dolgoztam…
  • Hogyan kezdődött, hogy került az egészségügybe?
  • Mint sokan mások, én is családi indíttatásból, és egy pillanatra sem bántam meg. Egész életemben embereket gyógyítottam, és másokon segítettem, ez nekem örömet okoz. Édesapám gazdasági szakember volt, akire gyerekkoromban több kórház gazdasági rendbetételét és megnyitását rábízták.
  • Így lehet kórházakban felnőni…?
  • Igen, legelőször Újszászra kerültünk, ahol az Orczy Kastélyból kellett édesapámnak tüdőszanatóriumot teremtenie. Ezután Fehérgyarmaton éltünk, itt vezette édesapám az akkor épült új kórházat.  Ezt követően költöztünk Siófokra, édesapám ott lett a helyi kórház gazdasági igazgatója, itt érettségiztem le.
  • Hogyan került Budapestre?
  • 1974 végétől kezdtem el dolgozni Budapesten a Széchenyi hegyen a Rege úti Csecsemőotthonban. Két év után kerültem át a Tüdőgyógyintézetbe, ezt az intézetet vette át a III. sz. számú Belgyógyászati Klinika 1978-ban. Itt dolgoztam 1986-ig.
  • Úgy érzem, még messze vagyunk a Kútvölgyitől….
  • Így igaz, mert eközben anya lettem, fiam született és ezért életmódot kellett váltanom. Az „ápolónőséget” nehezen viseli el egy kisgyerek.
  • A fia is az egészségügyben dolgozik?
  • Nem, a kisfiam, közben 28 éves lett, Valenciában dolgozik az építész diplomamunkáján. Nagyon büszke vagyok rá…
  • Akkor valami nyugalmasabb munka után nézett?
  • Nem feltétlen, mert egyenesen a vendéglátásba kerültem…
  • Sokan nem erre gondoltunk volna…
  • Pedig nem akkora váltás, mint gondolják, itt is emberekkel kell foglalkozni. Az étteremben ahol dolgoztam még újraélesztést is végeztem egyszer… egyébként életem során négyszer élesztettem újra, abból kétszer sikeresen.
  • Biztos tudja, hogy a Kútvölgyi szervez újraélesztési tanfolyamokat…
  • Igen, és nagyon hasznosnak tartom, mindenkinek azt mondom, hogy meg kell tanulnia, mert kárt nem okozhat, csak segíthet vele.
  • Hogyan került vissza az egészségügybe?
  • Mint mindenki… Nekem is hiányzott… Ismét több helyen dolgoztam, köztük a János Kórházban, majd onnan jöttem a Kútvölgyibe.
  • Hogyan látja a Kútvölgyit belülről?
  • Csak azt mondhatom, hogy én nagyon jól érzem itt magam, megbecsülnek és ez nem csak a Neurológiai Szakrendelőre igaz, hanem általában. Kevés olyan hely van, ahol a főnővér és a járóbeteg igazgató ajtaja nyitva áll… talán elhiszi nekem, hogy van összehasonlítási alapom…
  • Remélem, ez után az interjú után ebben kevesen kételkednek… Tud-e nekünk gyógyítással kapcsolatos emlékezetes esetet felidézni?
  • Rengeteg ilyen van, nekem nagyon emlékezetesek a III. sz. Belgyógyászati Klinikán eltöltött évek. Akkor indult az intenzív részleg és a modern eszközök mind hiányoztak. Szerencsénkre a főorvosunk, Dr. Rohla Miklós fáradhatatlan ezermester volt. Így történt, hogy szalagos magnóból és „junoszty” szovjet televízióból készített működő monitor rendszert, amivel az őrzőt figyeltük… de a legtöbbet használt eszközünk egy hűtőtáskából készített reanimációs táska volt, ez is tökéletesen működött…
  • Bemutatná röviden a Neurológiai Szakrendelést?
  • Hétfőtől péntekig 8.00-16.00 óráig tart a rendelés. Dr. Sóos Krisztina, Dr. Szegedi Róbert, Dr. Becze Anikó, Dr. Tegze Nárcisz és Dr. Fosztun Mariann szakorvosokkal dolgozom együtt. Többek között foglalkozunk agyi ér betegségekkel, gerinc neurológiai problémákkal, Parkinson korral, sclerosis multiplexszel, stroke következményekkel. A betegelőjegyzés a Kútvölgyi központi telefonszámán keresztül történik.
  • Van-e olyan álma, amit megoszthat velünk?
  • Az álmom mindig az volt, hogy nyugdíjas koromra vehessek magamnak és a férjemnek egy lakóautót és azzal mehessek mindig a nap után…
  • Köszönöm a beszélgetést!

Az interjút készítette: Léder László.
Az interjúkkal kapcsolatos észrevételeit, kérdéseit kérjük küldje el nekünk a leder.laszlo@prleder.hu e-mail címre.